Hogyan segítsen nagyobb gyermekének, hogy könnyebben elfogadja kistestvérét?
Új kisbaba érkezik a családba. Hogyan reagál majd a gyermekem?
Még ha izgatott is volt a kisgyermek az új jövevény születése előtt, megváltozhat a helyzet, mikor hazaviszik a babát. Az, hogy hogyan viselkedik, részben a vérmérsékletén fog múlni. Azok a gyerekek, akik rugalmasabbak és tartózkodóbbak, könnyebben tudnak alkalmazkodni. Azoknak, akik nagyon érzékenyek, több időre van szüségük.
Az elsőszülöttje talán úgy fog reagálni az új családtagra, hogy teszteli Önt vagy “visszafejlődik” (újra pelenkát kér, vagy azt, hogy cumisüvegből ihasson, mint kistestvére). Ne feledje: a féltékeny gyermek akkor vágyik a legnagyobb figyelemre, amikor Ön szoptat vagy pelenkát cserél.
Talán megpróbálja majd kifejezni az érzéseit azzal, hogy rángatja a kisbaba karját vagy elveszi tőle a játékait. Ön reagálhat azzal, hogy azt mondja: "Szeretném, ha kedves lennél a kisbabával. Fáj neki ha a karját rángatod. Ha valamit szeretnél húzni, akkor ott a kisautód.” Valószínűleg a gyermeke is buzgón ki akarja majd mutatni szeretetét felé és kapcsolatot teremteni vele: mutassa meg a gyerekének, hogyan érintheti meg a kistestvérét gyengéden.
Hogyan segíthetek egy új testvér elfogadásában?
Adjon neki különleges feladatokat. Hagyja, hogy elsőszülöttje kisegítse: még meg is lepheti Önt szorgalmával. Mikor fürdeti a kisbabát, ő abban is segíthet: pl. beszappanozhatja a lábait. Valószínűleg az is boldoggá tenné, ha hozhat neki egy pelenkát vagy egy új ruhát. Amikor a kisbaba sír, kérje meg, hogy gyengéden simogassa meg a hátát és beszéljen hozzá. Ha meg szeretné fogni az új kistestvérét, vegye fel maga mellé, hogy ő is hozzáférhessen. Másik megoldás, hogy beülteti egy székbe, melyet mindkét oldalról párnával bélel, majd az ölébe helyezi a babát. Maradjon a közelében és legyen óvatos, mivel pár perc után ráunhat és megpróbálja majd odébb rakni. (Nem bántani próbálja. Talán csak azt gondolja, hogy egy játékbaba.)

Kérjen tőle tanácsot. Kérdezze meg: “Szerinted melyik pólót adjuk a kisbabára: a kéket vagy a sárgát?” vagy “Segítesz nekem mesélni?”. A kisgyerekeknek gyakran van egy természetes szórakoztatási hajlamuk (énekelnek, táncolnak, grimaszolnak), és egy baba mindig elismerő közönség. A gyermeke nem csak élvezni fogja az Ön figyelmét, de még büszkeséggel is tölti majd el, ha mosolyt csal kistestvére arcára.
Figyeljék meg együtt. Invitálja meg gyermekét babamegfigyelésre. Tartsa a közelben és kérje meg, hogy mondj el, mit lát. “Nézd a kezeit, milyen kicsik. Látod, hogy rúgdal a lábaival? Te is tudsz ilyet?”
Olvasson történeteket gyermeke új szerepéről. Segíthet gyermekének alkalmazkodni az új helyzethez azzal, ha történeteket olvas babákról vagy új testvérkékről. Ezek a történetek – melyek olyan gyerekekről szólnak, akik élvezik és büszkék új helyzetükre – pozitív példát állítanak majd gyermeke elé. Johanna Cole nemek szerinti “Nővér vagyok” és “Báty vagyok” művei kezdésnek kiválóak.
Hagyja, hogy ő meséljen. Készítsenek egy egyszerű képeskönyvet a családról. Kérdezze meg gyermekétől, hogy melyik képet szeretné belerakni. Mikor a képek már a könyvben vannak, megkérdezheti, hogy mit írjon annak oldalaira.
Fogadja el azt, ahogy érez. Természetes, hogy különböző érzések kavarognak gyermekében a családban történő változások miatt. Végülis, egyszer csak hirtelen osztozkodnia kell valakivel, aki rengeteg időt és figyelmet igényel Öntől. Ahelyett, hogy lehordaná, vegye tudomásul és fogadja el az érzéseit: “Úgy tűnik, szomorú vagy. Szeretnél egy ölelést vagy egy mesét hallani?” vagy “Nehéz mikor szeretnél valamit tőlem és nekem meg a babával kell foglalkoznom.” Talán csak arra van szüksége, hogy Ön megértse az érzéseit, egy perc erejéig figyeljen rá és megölelje.
Töltsön vele egy kis időt kettesben. Töltsön el minden nap egy kis időt csak vele, még ha az csak pár perc rajzolásból vagy kártyavárépítésből áll is. Az együtt töltött időtől ugyanis különlegesnek érzi majd magát és emlékezteti majd arra, hogy Ön ugyanúgy az ő anyukája is, mint a kisbabáé.
Engedje, hogy a saját dolgával foglalkozzon. Ha gyermeke nem akar az új kisbabával lenni, ne erőltesse rá. Sok gyerek úgy birkózik meg a változással, hogy figyelmen kívül hagyja kistestvérét – legalábbis egy időre. Szóval Önnek nem kell elvárnia tőle, hogy nagyobb szerepet játszon ebben, mint amekkorát ő szeretne. Idővel majd feldolgozza.
Szeretne még több, nevelési tanácsadással kapcsolatos cikket olvasni? Töltse ki űrlapunkat: